Napsütés, csicsergő madarak, siető emberek, lustálkodó macskák... Ennyit látok a délutánból. Én itthon ücsörgök. Az ablak innenső feléről tiszta unalmas és rohanó. Csak várok, várok és várok. Várok valamire aminek már lassan itt az ideje... Sőt már meg kellett volna történnie annak amire várok... nembaj. majd lesz valami... majd történik valami változás. remélem.
De most itt van velem Ramy és ez nekem sokat jelent(:
