Bocsánat, hogy mostanában nem voltam valami aktív, de rengeteg dolgom van. Aput ellátni, háztartást ellátni meg ide-oda futkozok, mint a mérgezett egér. Ezentúl barátságokat fenntartani és még az iskola is. Még mindig szenvedek még mindig kűzdök. Nehéz, de fojtatnom kell, mert csak akkor állhatok fel attól a bizonyos asztaltól, ha a játszmát végig játszottam. Nem hagyhatom félbe. Bennem még nincs vége ennek a dolognak. Addig játszok amíg nem végeztem. Sokaknál lenn esélyem, de mást nem akarok. Senki nem ismer úgy, mint ő.

Nehéz. Főleg, hogy aput nem tudják kezelni és így a rák fogja elvinni. Azt mondják sokan, hogy ezt az évet nem fogja túl élni. Én reménykedek, de nem látok rá sok esélyt.